Britannnia gyogyintezet

 Nemrég találtam a http://www.informationisbeautiful.net oldalt. Van benne pár nemcsak tanulságos, hanem "szép" adat  is.

Például: 

http://www.guardian.co.uk/news/datablog/2010/apr/01/information-is-beautiful-military-spending

Ezt ezen az oldalon találtam:

http://www.kulturpart.hu/

Első pillantásra szimpatikus.

Te mire gondolsz ha ezt olvasod?

 - Tüzifának adták el a vasútvonalat - 

http://www.kulturpart.hu/latvanypart/21590/tuzifanak_adtak_el_a_vasutvonalat

 Szerintem az önirónia nagyon rokonszenves dolog. 

 Ezt a legnehezebb elviselni. 

Zemplén után négy hét külhonban.

http://picasaweb.google.com/114297343896989268926/Zemplen2010#

Juniusban megismételtük a huszonhét évvel ezelőtti zempléni túránkat. Zsolt ,Csiga és én. Amúgy öregurasan, autóval megkerültük a Zemplént. Sárospataktól Sárospatakig.

Itt a mászás előtti erőgyűjtésről:

  A mélyhűtőben

 

Elhoztam a biciklimet a múlt héten.

Vele járok munkába, és ha időm és energiám engedi járom a környéket. Egyik környék járás képei következnek. 

Először pár a tengerpartról, majd a táj, mint olyan.

Elutazásom előtti napokban el kellett vinnem Pannát a klinikára az Ortopédiára, vizsgálatra. Kértünk előre időt. Megérkezésünkkor Panna mondta, hogy az előző napon az osztálytársa az anyukájával három órát várakozott annak ellenére, hogy ők is időre jöttek. Már ekkor kezdtem egy kicsit ideges lenni, de ez csak fokozódott amikor a mellettünk várakozó elmondta, hogy neki már másfél órája be kellett volna mennie, de még négyen vannak előtte. Mondtam Pannának, hogy húsz percet vagyok hajlandó várakozni, addig is foglaljuk el magunkat valamivel. Elkezdtünk fényképezgetni, ez az egyik:

Aztán ahogy eltelt a húsz perc odamentem a recepcióra és előadtam az illetékes hölgynek, hogy szeretnék egy új időpontot kérni, mert nem várunk tovább.

A hölgy csodálkozóan rám nézett és megkérdezte, hogy: Miért?

Nyugodt embernek tartom magam, de ekkor valami malacvisítás magasságú hangon visszakérdeztem: M I T miért????

Na erre fogta a tollát és bevésett egy új időpontot a határidőnaplójába.

Ebben az új időpontban Pannáék kompetenciafelmérést írtak. Szóval a lányomat azóta se látta a lábász...

   Indulás előtt az ember elképzel mindent előre. Amikor pedig a helyszínen vagy jöhet az összevetés. És az esetek túlnyomó többségében köszönőviszonyban sincs a valósággal az elképzelt világ. Hol jobb, hol rosszabb. De ez nem a felkeresett hely hibája.

   Korábbi utazásaim, élőhelyváltásaim után már csínján képzelgek előre. Óvatos duhaj nem prekoncepcionál. Ceruzával festi a jövőt, hogy ha szükséges a radír nyom nélkül dolgozhasson. Kedvére alakít utólag, és antedatál. Ettől aztán nincs hiányérzete, és magának sem kell bevallania: ezt bizony nem így képzeltem.

   Dániával kapcsolatban nincs semmi hiányérzetem. Semmi sem olyan, mint ahogy esténként elalvás előtt előre elképzelgettem. De nem bántóan más. Nincs benne semmi érdes. Szóval nem egy Oxford Street 3.

És ezt nemcsak azért mondom, mert a szobám ablakából ezeket a képeket készíthettem:

Vagy hogy a tenger másfél kilométerre van a házunktól. És hatra a legközelebbi kikötő:

Vagy mert ilyen kedvesen hülye nevű falvak vannak a környéken:

De azért rossz persze, csak ez olyan jó kis felütés. A család és a barátok hiányoznak meg a palkonyai rozé. Meg Mici kutya.

Magyar billentyűzet és Eszter főztje az megvan. Hála az ASUS netbooknak, és a hűtőtáskának amiben14 napi szószerint (mély)hidegélelmet hoztam Dániába. Merthogy most épp ott vagyok, és a lemenni nem akaró nap fényében próbálom leírni azt, hogy mi van velem.

Közel 20 órai autózás után érkeztünk meg ide

na az ilyenre mondta a dadogós döntésképtelen főnököm anno: ... neeeem is olyan szééép, dedede neeem is oolyan cscsúúnya...

Merhogy átellenben ilyen is van

Egy élelmiszer csomagolással foglalkozó cég alkalmazottja vagyok, keverem, csomagolom a kajákat, és azok adalékát, aztán meg elmosom a keverőgépet. Napi 12 órában, amiben nincs benne a pihenőidő. Azaz reggel 6-tól este 7-ig minimum bent vagyunk. Sokszor tovább.

2 hétig.

Mert utána másik két hetet meg itthon töltök, töltekezek. És ez így megy míg világ a világ s mégegy nap. Terveim szerint.

Ennyit a munkáról.

Folytatni fogom. Igérem.

Újabb 20 órai autózás után szerda délelőtt hazaérkeztem.

Érdekes képek az útról:

Német szélerőpark

itt meg egy Oldtimer a javából

Itt az egyik dugó látható a kettőből, amit hazafelé átvészeltünk (átaraszoltunk) Többek között ezek miatt tartott az út a „normális” 17 óra helyett húsz órán át.

folyt.köv...

Itthon. Otthon.

Történet arról, hogy kisgyerekkel ne menjünk kocsmába Angliában (se)
Az egyik helyi szórakoztató egységben őszi sörfesztivál zajlik. 50 féle csapolt sör a sziget minden sarkából, és pár külföldről.
http://www.jdwetherspoon.co.uk/promotions/2008-international-real-ale-festival/index.php
Amúgy családbarát hely. Már-már túlságosan is az.
A kényelmes bőrfotelban helyet foglalt a barátom és a 3 éves lánya. Én megyek a pulthoz rendelni.
A csapos hölgy első kérdése: hátra tudnánk fáradni a gyermekes részlegbe?
Természetesen.
A második: eszünk is valamit? Mert ha kisgyerekkel vagy csak étel mellé szolgálnak ki alkoholt...
Ekkor mentünk át a két sarokkal arrébb lévő helyre. Ott megkaptuk a sörünket, oda ültünk ahová akartunk, és azt a tv-t néztük amelyiket akartuk, mert volt vagy három a helységben. Igaz mindegyik a pardubicei lóversenyt sugározta, amit a helyi elemek nagyon néztek.
Aztán a hároméves elunta magát (amúgy sem aludt délután) és elkezdett helytelenkedni.
Ekkor jött egy hölgy a pulttól (szintén vendég) és megkért bennünket, hogy csendesítsük le a gyermeket, mert nem hallják a lóversenyt...

A mélabú nem kedvez az írásnak. Amikor igenjókedvem van akkor sem foglalkoztat az írás.

Ehhez valami neutrális állapot kell. Most ebben leledzem, tehát írok.

Elég egyszerű. Így leírva.

MORÁL

Montaigne modorában a háláról

                Sokat hallom manapság ezt a mondatot, hogy "amikor segíteni kellet jó voltam, most meg még ezt-vagy-azt sem képes megtenni értem és/vagy nekem".

Aztán sóhajtoznak szemrehányóan, mert egy régebbi jótettükért viszontjótettet várnak ugyanattól az embertől. És jön az örökharag.

Pedig nagyon egyszerű. A szülő-gyerek viszony, minden kapcsolat alfája és omegája miből áll? Leegyszerűsítve az egyik csak ad, a másik csak kap. Aztán felnő a gyermek - szerepcsere- és  jó esetben megint csak adni fog a saját gyerekének.

Jó esetben. De ez már egy másik történet.

Szóval mit várunk el egy idegentől, ha a saját szülőnkkel szemben is jótett-deficitben vagyunk?

FÉNY KÉP

Elképzelhetetlenül sokan és sokat írtak már arról, hogy mi a szép.  Én is gondolkozom, hogy a fényképek közül miért érzem ezt vagy azt szebbnek illetve  k ü l ö n ö s e n  jól sikerültnek. (36 kockánként tapasztalataim szerint egy vagy kettő - bár a digitális világban értelmetlen 36 kockánként számolni, de az arány érdekes módon nem változott)

Azokat a képeket érzem/látom remekbe szabottnak amik nem szép dolgokat mutatnak szépen. Persze erről is csak azért írtam, hogy újfent felrakhassak pár képet.

Tehát itt az első. Szurkosvászon terítő E bögrével. Benne kávé és a reggeli kérdés a levegőben: érdemes volt ma felkelni? A kanál csak optikai tuning, mert sem tej, sem cukor nincs a kávéban.  

Van egy februári szamárkóróm is. Ahogy szembe megy a nap a mobilkamerával...

HASONLÓ, de nem AZ

A bottesfordi sajtgyárban dolgoztak thai lányok-asszonyok is. Amíg nem kezdődött el karácsony előtti nagy hajtás addig nem hívták őket hétvégén túlórázni a többi messzirőlszalajtottal (lengyel-szlovák-litván-magyar) ellentétben. Ezt egyikük úgy értelemzte, hogy biztosan nem szereti a Supervisor a távol-keletieket.

Akkor jutott eszembe, hogy micsoda szerencsénk van azzal, hogy a kinézetünk (nagyon) nem tér el a helybeli elemekétől, azaz mi kinézetre a megszólalásig angolok vagyunk.

 A   m e g sz ó l a l á s i g.

Utána már mi sem...

Kint töltött velem egy hetet a Család. Jártunk pár szomszédos városban, és készítettünk rengeteg képet. Tegnap megszerkesztgettem ezek közül párat (csak a méretüket) és most megpróbálom közzétenni őket.

(ÉS majd jól odaírok minden kép mellé valamit, de most nem.)

100 éves a Brit Vöröskereszt.

Kerti Parti a Buckingham palotában(Károly-Kamilla és a függöny mögül leselkedő Erzsébet). Sok esővel, másut sehol sem látható fotókkal , később szórakoztató helyesírási hibákkal írt beszámolóval. Tehát 2008.07.09.

1 kép
Az előző nap az internetről tanult Windsor tipusú csomóval megkötött esküvői nyakkendőm és én. Esik az eső.
2 kép
Utitársaimmal. (megkérdeztem Golyó barátomat egyszer itt, hogy miért van az, hogy
engem necsak az angolok, hanem oly sokszor a lengyelek is lengyelnek néznek? "talán
Peti, mert te is olyan ronda vagy mint ők?!" Ez a kép alátámasztani látszik e vélekedést.
3 kép
Itt már vége van és épp távolodom a palotától. Az a monalizás (mosolynak nem
nevezném) arckifejezés nem amiatt van, hogy "ne ez is megvót" hanem mert ekkor már
ennyi maradt a bamba vigyorgásból.

4-5-6 kép
Közlekedési ezközök Londonban a vizes buszablakon keresztül.

7-8-9 kép
Irány a palota.

10 kép
Ez egy számomra teljesen ismeretlen virágos cserje. Ha valaki közelebbről is szeretné megnézni szivesen elküldöm nagyobb méretben is.
11 kép
Ez a kedvencem. Az ifjú hölgy egyszer csak ott termett előttem és a következő percben huss, már tovaillant. Ez a kép a tovaillanás előtti pillanatokban készült.
12 kép
A kert egy csendes szeglete pihenőpaddal. K i r á ly i pehenőpaddal.

13-14-15 kép
Kis tó, palota udvar sok esernyővel, és őgyelgők a gyepen.

16-17-18
Birodalmi hatás  a birodalomépítő Viktória királynő monumentális szobrával. És vízcsöpp az objektíven.

Legvégül egy kis kék keleteurópa a palota előtti parkolóból. A zöld X-es papír a Vöröskeresztes rendezvényre érkezők parkoló jele.

Kis Olvasnivaló:

A blognévadó hiteles története

http://hvg.hu/gasztronomia/20080703_fish_chips.aspx

Tegnap érkeztem vissza Magyarországról. Hétfőn volt Apám temetése. Két hete halt meg.

Nem vidám dolog ez.

Pinczés Péter

1944 - 2008

Magyarul billentyűzöm immár, hogy:

Végül csak hoztam magamnak egy magyar billentyűzetet. Pedig nem akartam. Otthon könnyű volt eldönteni*, hogy nem kell a magyar betű. Pont úgy jártam ezzel is, mint a magyar olvasással: csak a híreket olvastam az interneten magyarul, minden mást angolul próbáltam. Ettől kisvártatva oda jutottam, hogy úgy éreztem: összeaszott az intellektusom**

És ezt súlyosbította, hogy úgy írtam ahogy Fekete Pákó beszél.

Magyarul.

* Otthonról mindent könyebb eldönteni. Tervezel és/azután örülsz, ha a fele megvalósul

** Na tessék, itt van a magyar billentyűzet eredménye: pancsikálok a szavakban, amik végre úgy szólnak ahogy kell, ám látom, hogy fa...ságokat írok, de Élvezem.

Dickens

Amikor Eszter meglátogatott az első pillanatban kapott egy kultúrsokkot attól ahogy, és ahol lakom. Erre visszavágtam azzal, hogy:

- De én mondtam, hogy dickensi a környezet...

- Azt hittem olyan régi – mondja Eszter

-Olyan régi és olyan leputtyant...

Otthon kérdezték  1

Otthon kérdezték, hogy lenéznek-e az angolok úgy általában. Visszakérdeztem: Te lenézed a lábtörlődet?*

Gondolkoztam rajta és túlzónak érzem a példát, mert a lábtörlő bír valami negatív töltetet adni az egész hasonlatnak. Az a valami, amit nem tudom lehet-e érdeklődésnek nevezni** , szóval az ahogy „elvannak” velem-velünk azért több, mint egy lakó-lábtörlő viszony. Mert hát tőlem példáúl mindannyiszor megkérdezik: hogy vagy?***

De komolyan: kapsz tőlük egy sanszot arra, hogy annyira összemelegedj velük ahogy azt két angol amúgy is műveli. Már ha összemelegedésnek nevezhetjük**** azt.

* Hasznos és nélkülözhetetlen mivolta ellenére.

** Kérdés 2: Érdekel a lábtörlőd? ;-)

*** Emlékszik valaki a saját lábtörlőjére?Még ha még olyan hülye vagy is, hogy a kulcsodat alatta tartod, akkor is csak a tapintása marad meg, de sem a szinét sem a formáját nem tudod felidézni. Szerintem.

**** Magyar fogalmak szerint nem nevezhetjük annak, de gondolkodjatok csak kivel „melegedtetek” össze mostanában a párotok, a gyerekeitek, a rokonaitok és a barátaitokon kívül? És ha a munkahelyre valóban dolgozni járunk, ahogy itt művelik, akkor bizony az a kevés plussz is megszűnne amit a munkatársakkal való beszélgetések jelentenek, mert szerintem: A kemény munka megöli a társas kapcsolatokat. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a felsorolt szereplők közül senki sincs a közelemben. Egyedüli kapcsolódási pont az angolokkal a munkahely. Ott meg dolgozunk, nem barátkozunk.

6 honap.
Majus 4-en, holnap lesz (van-volt - ki mikor olvassa) fel eve, hogy Angliaba erkeztem.
Ennek ellenere nem szamvetest akarok csinalni, bar lesz benne az is, ahogy magamat ismerem. (Vegul is nem lett benne. Legalabbis az elso bejegyzesben....)

A Hallgatas:
Amiert nem irtam az utobbi idoben az amiatt volt, hogy igen-igen negativ hangulat uralkodott rajtam legalabb egy honapig, vagy tan tovabb is. Aztan egyszer csak kisutott a nap. Ezt itt most szo szerint kell erteni. Soha nem gondoltam, hogy ennyire tud hianyozni egy kis feny.                                                                                     

De bizony hianyzott.

A Munka:
Ha jol emlekeszem ott maradt abba a "granthami februar", hogy elnyertem az allando raktaros allast a *****-nel. Azota is ott dolgozom. A munka szimplan annyi, hogy kapsz egy papirt amin fel van sorolva, hogy honnan-mibol-hanyat kell a raklapra pakolnod. Aztan pedig a kijelolt helyre huzod es kezdodik minden elolrol. Probalom minden eszkozzel erdekesse tenni az amugy dogunalmas (bar fizikailag nem eppen konnyu) munkat. Volt egy idoszak, amikor az egzotikus raklapokra pakoltam. Mert itt a kek nagy raklap az altalanos. De neha erkezik piros (ez a kedvencem), lila, sarga is. Aztan ezen tulleptem es most a felpakolt aru minel jobb statikai megoldasain dolgozom nagy elannal. Ami azt jelenti, hogy akkor van jol megpakolva egy raklap, ha az elektromos targonca gyors indulasakor nem pottyan le egy doboz sem.
Az aruosszetetelrol roviden csak annyit, hogy MINDEN AMIT az ember megeszik, es MINDEN AMIVEL megeszi. A leglesujtobb termekcsalad szerintem, amivel itt hozott ossze eloszor a jo(rossz)sorsom az a tojas minden allapotban. Kezdodik a folyekony tojas literes kiszerelesben (brrrrrrrrrrrr: latnatok amikor kiszakad a doboz!). Folytatodik a lagytojassal ami ugy van csomagolva, mint a kalmopirin otthon. Es befejezodik az atlatszo diszperzites vodorben uszkalo 48 darab meghamozott kemenytojassal.
A homerseklet a raktarban 2 es negy fok kozott van. A munkatarsaim kozel a fele lengyel, ezert mar folyekonyan tudok lengyelul karomkodni.
Az angol munkatarsaim nem karomkodnak. Lengyelul.
Ahogy irom a levelet berepult egy nagy legy a nyitott ablakon. Ez volt a masodik repulo bogar amit itt lattam (hiaba, itt a nyar..;-). Az elso egy meztelen csiga volt amit a furdoszobaablakbol repitettem tova, mert nem atallott bemaszni a kadba.

A Videk:
Eszter marcius vegen meglatogatott, es egyutt elmentunk Lincolnba. Ez Lincolnshire megye kozpontja. Szentendre angol kiadasban. (Egy kicsit minden angol varoskozpont Szentendre ha ugy veszem - itt nem volt divat lerombolni-lebombazni amit felepitettek, es az idonkenti tuzveszeken kivul mas nemigen pusztitotta az epitett kornyezetet. Sem. Ezzel kapcsolatban mondta egy itteni baratom, hogy errefele talalsz olyan ablakot, amit 200 eve uvegeztek...)
A lincolni katedralisban forgattak a Davinci kodot, es a Magna Chartat is itt orzik.
Itt ettem eloszor fisendcsipszet (rantott hal sultkrumplival). Es a meglepetes az volt, hogy az altalam vart izesitok, ugymint ketchup vagy majonez helyett balzsamecettel locsoljak nemcsak a halat, hanem a sultkrumplit is. Kicsit bizarr de ajanlom mindenkinek. Azota mar voltam olyan (modern) helyen is ahol adnak hozza barmit, amit kersz.

 Most befejezem.

 Itt Hon

Szóval hazajöttem szerdán. Most éppen az Öcséméknél múlatom az időt. Vasárnap utazom Pécsre. A telszámom: 06 70 528 6311.